Az alábbi sorokat egy újságíró és egy politikus jegyzi.
A politikus Sértő-Radics István (a SZEMA elnökségi tagja, Uszka község polgármestere) 2006-2007-ben részt vett az Európai Bizottság Rita Süssmuth, a német Bundestag volt elnöke által vezetett tanácsadói csoportjának munkájában. Ez a – Vladimir Spidla, a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős európai biztos kezdeményezésére létrejött – magas szintű tanácsadói csoport dolgozta ki az etnikai kisebbségek szociális integrációja és teljes munkaerő-piaci részvétele segítését célzó jelentését, amelynek ajánlásai azóta az Európai Unió hivatalos esélyegyenlőségi, szociális és foglalkoztatási intézkedéseinek alapjává váltak, s ezért irányadóak az Európai Bizottság ismét megválasztott elnöke, José Manuel Barroso megújított csapata számára is.
Ennek az új csapatnak 27 tagja van, valamennyi uniós tagország egy-egy delegáltja. A várhatóan február elsején hivatalba lépő testületben a foglalkoztatási és szociális politika területére jelölt, a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankban (EBRD) legutóbb igazgatóként dolgozó magyar közgazdász, a volt cseh miniszterelnök uniós helyére lépő Andor László ama nagyon kevesek egyike, akik hazájukban nem töltöttek be semmilyen kormányzati posztot. Nem lenne meglepő tehát, ha a nemzeti „színpadokon” már bizonyított korábbi miniszterek között nem jutna neki fontos szerep. Vagyis, ha Magyarországnak az Európai Bizottságban – ahogyan a leendő magyar biztos tárcáját a jobboldal minősítette – valóban súlytalan poszttal kellene beérnie.
Ezzel szemben biztosak lehetünk afelől, hogy Andor László fontos szerepet kap a 2014-ig elnöklő Barroso új csapatában, mert az Európai Bizottságban őrá, a foglalkoztatás, a szociális ügyek és a társadalmi összetartozás (befogadás) biztosára hárul majd az etnikai kisebbségek szociális integrációja és munkaerő-piaci részvétele segítésének felelőssége. Márpedig a most, december elsejétől hatályos, 2010–2015-re megújított lisszaboni menetrend szerint az unióban a szociális kohézió az első számú követelmények közé tartozik, ahogyan a versenyképesség növelése érdekében az egységes uniós munkaerőpiac is.
A valóban egységes uniós munkaerőpiac megteremtéséhez – az Európai Bizottság fentiekben említett magas szintű tanácsadó csoportja által kidolgozott, a hivatalos uniós intézkedéseket megalapozó jelentés szerint – az etnikai kisebbségek tagjainak társadalmi, különösen munkaerő-piaci befogadásának politikai prioritássá kell válnia. Tagországi és helyi szinten kell meghatározni és kezelni az etnikai kisebbségek tagjainak társadalmi befogadását gátló tényezőket. Hosszú távú, fenntartható szakpolitikákat kell kialakítani célzott megközelítéssel, a romák iskoláztatását, foglalkoztatását, egészségügyi és lakhatási helyzetét javító intézkedésekre koncentrálva, de kerülve minden típusú szegregációt. Minden lehetséges szereplőt mobilizálni kell, személyes részvételre serkentve az etnikai kisebbségek tagjait. Segíteni kell az unió egyes tagországaiban eredményesnek bizonyult, a fenti célok elérésére irányuló gyakorlatok cseréjét, elterjesztését, az egymástól való tanulást.
Az egyik kérdés az, hogy mit tehet mindezekért Brüsszelben a foglalkoztatás, a szociális ügyek és a társadalmi összetartozás (befogadás) európai biztosa. A lisszaboni szerződés a szociális ügyek több elemét közösségi hatáskörbe utalja és a döntéseket minősített többségű szavazáshoz köti. Egyes más elemek esetében ugyan egyhangú szavazást rendel el, de megengedi, hogy a biztosok egymással egyetértve a minősített többségű eljárás mellett döntsenek. Itt tehát Andor Lászlónak sok dolga lehet. A foglakoztatás-politika viszont a lisszaboni szerződés szerint nem uniós hatáskör, noha a tagállamok „közös ügynek tekintik”, s ezért a biztos – az uniós iránymutatások alapján – figyelemmel kíséri, értékeli a tagállamok e tárgyú teljesítményeit. Mindezek mellett felügyeli az Európai Szociális Alapot (amelyből 2013-ig a foglalkoztatás különféle eszközökkel való támogatására összesen több mint 75 milliárd – ezen belül Magyarországnak 3,6 milliárd – euró jut). És javasolhatja, hogy a 2013 utáni hét esztendő közösségi támogatásának 2010-ben kezdődő tervezésekor az Európai Szociális Alapba – a gazdasági válságra való tekintettel – több pénz jusson.
Mert a másik kérdés, hogy Andor László leendő tárcája mennyire releváns Magyarország számára. Mivel a gazdasági válság okán a foglalkoztatáspolitika előtérbe került az Európai Unióban, a poszt betöltőjének is várhatóan fontos szerepe lesz, ami Magyarország szociális krízisének megoldása, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása szempontjából kulcsfontosságú lehet, éppenséggel a rugalmas foglakoztatás széles körben való alkalmazása, s a szociális válság fő okaként meghatározott munkanélküliség csökkentése érdekében. A magyar jelölt portfoliójából ugyan hiányozni fog az esélyegyenlőség, s a diszkrimináció elleni fellépés (amelyek az újonnan létrejövő igazságügyi, alapvető jogi és emberi jogi portfolió hatáskörébe tartoznak ezután), ám az eddiginél nagyobb hangsúlyt kap a társadalmi befogadás.
Amiként a SZEMA programjában is, amelynek javaslatai az Európai Bizottság fentiekben említett magas szintű tanácsadó csoportja által kidolgozott, a hivatalos uniós intézkedéseket megalapozó jelentés ajánlásaihoz illeszkednek.
Biztosak vagyunk abban, hogy Andor László az Európai Parlament írásbeli kérdéseire válaszolva, majd a parlament szakbizottságaiban január 11. és 19. közötti meghallgatások során szakmai alkalmasságát, felkészültségét, európai elkötelezettségét bizonyítva az Európai Bizottság biztosa lesz. Azt kívánjuk neki, hogy a következő öt évben határozottan, megalkuvás nélkül törekedjen uniós küldetése beteljesítésére. Bizalmat előlegezve, figyelemmel kísérjük a munkáját!
Aczél Gábor, Sértő-Radics István
