A Hírszerző még a hivatalos zászlóbontás előtt megírta, hogy megalakult a Szabad Emberek Magyarországért. A Szabad Emberek Magyarországért egyik alapítójaként szeretném eloszlatni azt a cikkben szereplő állítást, hogy a SZEMA is bejelentkezett egykor létezett vagy még létező pártok szavazótáborára. Erre Guido Westerwelle, a német liberálisok elnökének egy mondatával szeretnék csak reagálni: „a pártok nem egymástól, hanem a választóktól kapják a szavazatot“.
Mi, a SZEMA alapítói úgy látjuk, hogy a baloldali és liberális választók, azok, akik egy fejlett, nyitott, jómódú és szolidáris Magyarországot szeretnének, képviselet nélkül maradtak. Meggyőződésünk, hogy valós alternatívát kell nyújtanunk ezeknek a választóknak, jelen kell lennie ezeknek az értékeknek a magyar politikában. Nem a liberális demokrata program bukott meg és vesztette érvényét ugyanis, hanem két rosszul politizáló, rossz döntéseket hozó, megújulásra, megtisztulásra képtelen párt. Mi, a SZEMA alapítói viszont úgy gondoljuk, hogy egy baloldali-liberális pártra talán még sohasem volt akkora szükség, mint ma. Miért?
A rendszerváltáskor kitűzött célok nagy része elvégre felületesen szemlélve teljesült. Magyarország stabil parlamentáris demokrácia, megtörént az átmenet a tervgazdaságból a piacgazdaságba, teljesült az ország euro-atlanti integrációja. A rendszerváltás alapvetően liberális kompromisszuma egy erős jogállami intézményrendszert állított fel. A Köztársaság mégis mély válságba jutott.
Az átalakulás ugyanis erősen féloldalas maradt. Ahol, és amiben az államnak szerepe van az többé-kevésbé úgy maradt, ahogy volt. Elég csak megnéznünk az állami vállalatok működését vagy a jóléti rendszert, az egészségügyet, a felsőoktatást. Az egymást követő kormányok rendre visszavonulót fújtak, ha egy öntudatos csoport – erős szakmai-gazdasági lobbi vagy a „középosztály“ stabilan szavazó rétegeinek – vélt vagy valós érdekeivel ütköztek.
Sőt a helyzet még rosszabb: amiben 89-91 között nem sikerült megállapodni abban azóta sem történt értékelhető, vagyis a demokratikus viszonyoknak megfelelő megoldást találni. Erre két egyre égetőbb példa a média szabályozás vagy a gyülekezési jog. Mindeközben pedig szép lassan, a szükséges reformok hiánya és a politikai befolyás fokozatos növekedése miatt rogyadozni kezdett a jogállami rendszer is. Az itt felvázolt problémahalmaz mindegyik része erősíti egymást, ezért csak együtt lehet kezelni. Erre azonban az elmúlt 20 évben nem történt valódi kísérlet.
Ma azzal kell szembenéznünk, hogy az utóbbi 20 év legrosszabb időszakaiban is azért többé-kevésbé adottnak vett liberális minimum már nem létezik. A cigányság és a kistelepülések, illetve a volt ipari területek kilátástalan helyzetének, valamint a fenn tárgyalt anomáliáknak köszönhetően (amelynek része a mérsékelt jobboldal szélsőjobboldallal kapcsolatos sunyi politikája) erősödött meg egy olyan neonáci mozgalom, amelynek militánsságára, jól szervezettségére, életképességére eddig nem volt példa. Olyan időket élünk, hogy az antirasszizmus, az elesetekkel való szolidaritás, a politikai korrektség szitokszókká váltak.
A valós problémákra adott demokratikus válaszok hiányában további erősödésük várható. Ezzel pedig az egész magyar politikát a populizmus, a szélsőséges megoldások felé tolják el. Ez a súlyosabb probléma, nem a neonácik önmagában is sajnálatos erősödése.
A magyar pártpolitika azonban végletesen elszakadt Magyarország jelenétől. Az egyes pártok nem Magyarország valódi problémáihoz képest határozzák meg magukat, hanem a 80-as évek végén, 90-es évek elején – sajnos bizonyos vonásaiban a két világháború közöttről itt maradt – politikai törésvonalak mentén szerveződnek.
Mi, a SZEMA alapítói úgy gondoljuk, hogy szükség van egy olyan politikai erőre, amely megadja ezeket a demokratikus válaszokat Magyarországnak. Válaszokat ad a ma problémáira. Meggyőződésünk, hogy kell egy olyan politikai erő, amely kiáll a szabad, nyitott társadalom eszméje mellett. Amely minden esetben az állampolgári jogegyenlőség talaján áll. Amely nem a saját uram-bátyám világával, hanem jogállamal kívánja felcserélni a másik uram-bátyám világát.
Magyarul szükség van egy olyan pártra, amely felnőttnek tekinti az embereket és bízik Magyarországban.
A feladat adott, az idő a következő választásokig kevés. A SZEMA-nak valódi alternatívát kell nyújtania a jelenlegi pártokkal szemben. A SZEMA-nak integrálnia kell minden olyan embert, aki programjával, célkitűzéseivel egyetért. A SZEMA-ban helye kell legyen sokféle embernek, sokféle gondolatnak. A SZEMA-nak olyan pártnak kell lennie, amely politikája, javaslatai, szakmai felkészültsége minőségében próbálja meg legyőzni ellenfeleit.
Meggyőződésem, hogy a SZEMA, ha ilyen párt lesz, bátor és okos politikával bármit elérhet.